Back to Hangoskola

ZENEI  AKUSZTIKA  TÉTELEK

I. félév

 

 

  1. A hang fogalma, tulajdonságai
  2. A fül anatómiai szerkezete
  3. A hallás mechanizmusa
  4. A hangok központi idegrendszeri feldolgozása (A hallópálya elemei)
  5. A zenei agy
  6. Magzati hallásfejlődés
  7. A szubjektív és objektív hangmagasság általános jellemzői

(kapcsolat a rezgésszámmal, a dinamikával és az idővel)

  1. A hangmagasság kapcsolata a hangszínnel –virtuális alaphang
  2. Repetíciós hangmagasság
  3. A dB fogalma
  4. A hangosság jellemzői (phon és son hangosság)
  5. A hangszín szubjektív és objektív leírása –skálázhatóság, mérhetőség
  6. Az elfedés jelensége (basszuselfedés, időbeli elfedés)
  7. A kritikus sáv
  8. A torzítási jelenségek (szubjektív felhang, kombinációs hang)
  9. Érzékelt és zenei konszonancia
  10. Térbeli hallás
  11. Akusztikai időérzékelés
  12. Hanghullámok terjedése (terjedési sebesség jellemzői, elhajlás, törés)*
  13. Hanghullámok elnyelése*
  14. Hangszigetelés és hanggátlás házilag*
  15. Teremakusztikai alapfogalmak általában (teremrezonancia, utózengés, időkésés-retesz, diffúzió, hangtisztaság)*
  16. Az utózengési idő és a terem tulajdonságainak kapcsolata*
  17. Az időkésés-retesz és a Haas-effektus*

 

A *-gal jelzett tételekhez használható segédanyag: Pap János: A zenei akusztika alapjai.

Főiskolai jegyzet,  Tarnóczy Tamás: Zenei akusztika – termekkel foglalkozó fejezet.

 

ZENEI AKUSZTIKAI FOGALMAK   I. félév

afferens

alaphártya

állóhullám

amygdala

basszuselfedés

basszuskiemelés

belsőfül

Békésy György

cent fogalma

colliculus inferior

corpus callosum (kérgestest)

Corti-szerv

csiga (cochlea)

dB fogalma

dichotikus

diffuzitás

diszperzió

dobhártya

efferens

első hullámhomlok törvénye (Haas-effektus)

érdesség

érzékelt konszonancia

felületi hangelnyelés

FFT

formáns

Fourier tétele

frekvencia

fülkürt

haladó hullámú helyelmélet

hallásküszöb

hallócsontok

hallóideg

hallójárat

hallókéreg

hallópálya

hangelnyelés

hangmagasság különbségi küszöb

hangrokonság

hangszín

hangszínkép (spektrum)

hangteljesítmény

hangtisztaság

hangosság

hang terjedési sebessége (c=c * f )

harmonikus rezgés (tisztahang-szinuszhang)

Helmholtz

időállandó

időkésés-retesz

intrauterin hallás

hullámhossz

koktélparti effektus

középfül

közönségfelület hangelnyelő hatása

kritikus sáv

kupolahatás

különbségi (kombinációs )hangok

külsőfül

lebegés

Mozart-fül

nyomásamplitúdó

órajeladó sejt

periodicitási elmélet

pascal (Pa)

periódusidő

phon-skála

prezenciaidő

primer hallókéreg

repetíciós hangmagasság-hallás

rezgésgörbe

rezgésszám

rezonancia

son-hangosság

spektrogram

suttogó galéria

szonogram

szőrsejt

szubjektív felhang

teremrezonancia

thalamus

tonotopikusság

utózengési idő

vesztibuláris rendszer

vibrato

virtuális alaphang

zaj

zenei hang

zenei konszonancia

zengősugár

 

 

 

 V I Z S G A K É R D É S E K       II. F É L É V

                                       

ZONGORA-AKUSZTIKA

 

TÉTELEK:

 

I.                   Az ütött húr rezgése

II.                Cimbalom és klavikord

III.             Cristofori  munkássága (előzmények)  és a fortepiano

IV.              A zongora történetének főbb állomásai

V.                 A zongorahang jellemzői

VI.              A húr tulajdonságai

VII.           A mechanika

VIII.        Rezonáns és páncéltőke

IX.              Játéktechnika

X.                 A pedál

XI.              Intonáció

XII.           Hangolás

XIII.        Steinway kontra Bösendorfer

XIV.        A preparált zongora

 

TÉTELEK,  KÉRDÉSEK RÉSZLETEZVE:

 

I.                   Az ütött húr rezgése

- Hogyan rezeg a megütött húr?

- Mi határozza a hangszínt megütéskor?

- Mi dobja le a kalapácsot a húrról?

- Fizikai értelemben mikor ideális a megütés?

- Hogyan viselkedik a kalapácsfej megütéskor?

 

II.                 A cimbalom és a klavikord

A, Cimbalom

-         Mennyiben lehet magyar hangszernek tekinteni a cimbalmot?

-         Miért trapézformájú a hangszer?

-         Mi határozzam meg a cimbalom sajátos hangját? (Sorold fel)

-         Miért csak egyetlen zengetőpedál van?

-         Mekkora a rezonáns terhelése és ennek mi a következménye?

-         Miért alkalmasabb barokk zene játékára a nyitott fenekű cimbalom?

-         Játéktechnikai szempontból a zongora vagy a cimbalom tekinthető jobbnak?

-         Hogyan függ össze a verőtartás a hanggal?

-         Milyen pedálozási technikákat ismersz?

 

B, Klavikord

- Kötéses és kötés nélküli hangszer

- Mi a klavikord akusztikai anakronizmusa?

- Lehet-e a hangszeren vibratózni?

- Miért tűnt el a hangszer a zenei gyakorlatból?

III.             Cristofori  munkássága (előzmények)  és a fortepiano

A, Cristofori

- Milyen  előzményei voltak a zongora megszületésének?

- Cristofori munkálkodása, hangszerei, sikeressége

 

B, Afortepiano

-  Mennyiben különbözik a fortepiano hangja a zongoráétól?

- Milyen kalapácstípusokat ismersz?

- Milyen konkrét jeleit tapasztalni a regiszteres gondolkodásnak?

- Jellemezd a hangszereket:  pedálok, húrozás, rezonáns, teljes konstrukció, hangerő, hangterjedelem

 

IV.              A zongoratörténet főbb állomásai

-         Mechanika

-         Kalapács

-    Merevítés

-         Rezonáns

-         Húrozat

-         Pedál

 

V.                 A zongorahang  jellemzői

-         Mi a zongorahang két legfontosabb jellegzetessége?

-         Mi okozza az inharmonicitást?

-         Honnan származik a lecsengési görbék megtörtsége?

-         Jellemezd  zongora hangját általánosan: berezgés, lecsengés, dinamika.

-         Miért fontos a lebegés a zongora hangjában?

 

VI.              A húr

-         Jellemezd a húr anyagát, méreteit

-         Mi határozza meg egy húr hangját?

-         Hogyan függ a hangmagasság a feszítéstől, a tömegtől, a keresztmetszettől és a hosszúságtól?

-         Mi az  inharmonicitás?

-         Miért olyan fontos ez a fizikai tulajdonság a zongoránál és a cimbalomnál?

-         Mi határozza meg egy húr inharmonicitását?

-         Mi különbség a font és a sima húr között?

-         Mi történhet, ha egy húrt azonos geometriával más anyagúra cserélünk?

-         Van-e longitudinális összetevője egy húrrezgésnek?

-         Mi jellemzi a húr-kalapács érintkezési időt?

 

VII.            A mechanika

- Cristofori mechanikája

- Német csapó mechanika

- Angol lökőnyelves mechanika

- Bécsi mechanika

- Kétszeres kiváltású Érard-mechanika

- Magyarázd el a kiváltás lényegét

- Továbbfejlesztett változatok

- Hogyan működik  a tompító?

- Mit okozhat a rosszul beállított mechanika?

VIII.        Rezonáns és páncéltőke

-         Milyen fából készül a rezonánslemez?

-         A rezonáns formája, méretei, húrnyomás

-         Mi a rezonáns szerepe?

-         Miért olyan vastag a stég a húrokhoz képest?

-         Milyen frekvenciatartományban ideális a hangsugárzás és miért?

-         Hogyan függ a hangsugárzás (a hang) a rezonáns méretétől?

-         Miért van szükség a páncéltőke beépítésére?

-         Milyen ötvözetből kell készíteni a páncéltőkét?

-         Hogyan sugározza a hangokat a zongora?

-         Mi az akusztikai  szerepe a zongoratetőnek?

 

IX.              Játéktechnika

-         Hogyan alakíthatja a játékos a hangot?

-         Milyen billentési, hangkeltési zajokat ismersz?

-         Mit mértek a svéd kutatók és milyen eredménnyel?

-         Lehet-e a billentés módjával befolyásolni a hangot?

-         A zongorakalapács rezgőmozgásának mi a következménye?

-         Hogyan függ a hangszín a dinamikától?

 

X.                 A pedál

-         Milyen pedáltípusokat ismersz?

-         Elemezd a működésüket akusztikai szempontból.

-         Mi a rezonancia?

-         Miért lehetséges a pedált a zongora „szívének” tekinteni?

-         Mikor tekinthetjük a tompítót hangforrásnak?

-         Miért jobb a szélesebb tompító?

-         Mi az a pedálzongora?

 

XI.              Intonáció

-         Hogyan intonálják a zongorakalapácsot? (keményítés, puhítás)

 

XII.           Hangolás

-         Mi a lebegésre hangolás lényege?

-         Miért nehéz hangolni a diszkant és a basszus hangokat?

-         Szabad-e zongorát  hangoló géppel hangolni?

 

XIII.        Preparált zongora

-         Mi a preparálás lényege?

-         Hogyan jellemeznéd akusztikailag az egyes preparálási módok hatását?

-         Létezik-e a zongorát megkárosító preparálás?

 

VONÓSAKUSZTIKA

 

TÉTELEK

I.                   Vonós hangszerelődök

II.                A vont húr rezgése

III.             A vonó

IV.              A vonós hangszerek felépítése

V.                 A láb szerepe

VI.              A lélek és a gerenda hatása

VII.           Az f-nyílás

VIII.        A hegedűtest rezgése

IX.              Fakezelés és lakkozás

X.                 Régi itáliai hegedűk akusztikája

XI.              A brácsa akusztikája

XII.           A cselló akusztikája

XIII.        A bőgő (és a gamba) jellemzői

XIV.        A vonósoktett

XV.           Játéktechnika és akusztika

 

 

TÉTELEK, KÉRDÉSEK RÉSZLETEZVE:

I.                   Vonós hangszerelődök

-         A  karhegedűk ősei

-         A lábhegedűk ősei

-         Rokon népi hangszerek

-         Távoli kultúrák vonós hangszerei

 

II.                A vont húr rezgése

-         Hogyan rezeg a vont húr?

-         Rajzold le a fűrészfog-rezgést?

-         Helmholtz-modellje

-         Milyen jelenség a vonó és a húr közötti súrlódás? (a nemlinearitás következményei)

-         Miért van szükség minimális vonónyomásra?

 

III.             A vonó

-         A vonó fejlődéstörténete (barokkvonó, Tourte találmánya)

-         Miért a pernambukfa a vonó faanyaga?

-         Miért előnyös a mai forma?

-         A vonószőr tulajdonságai

 

IV.              A vonós hangszerek felépítése

-         Milyen faanyagokból készítik a hangszereket? Miért?

-         Mivel magyarázható  a jelenlegi forma kialakulása?

-         Jellemezd vázlatosan a hangszerek felépítését?

-         Hogyan változott a szerkezet az évszázadok során?

 

V.                 A láb szerepe

-         Milyen anyagból készül a láb? Miért?

-         Miért ilyen a formája?

-         Milyen korábbi formákat ismersz?

-         Hogyan hat a forma a láb rezgésére?

-         Mi a szerepe  lábnak?

-         Hogyan tudod befolyásolni a láb rezgésközvetítő tulajdonságait?

-         Magyarázd el a sordino hatását.

 

VI.              A lélek és a gerenda hatása

-         Miért alkalmazzák őket?

-         Savart milyen kísérleteket végzett a lélekkel?

-         Milyen következménye lesz annak, ha kivesszük a lelket a hangszerből?

-         És ha máshová helyezzük?

-         Miért fenyőfából készül?

-         Hogyan változik meg, ha merevebb gerendát építünk a hangszerbe?

-          

VII.           Az f-nyílás

-         Miért „f” és miért nem „C”?

-         Hogyan függ a léghang az f-nyílás méretétől?

-         Hogyan függ a helyétől?

-         Mire következtethetünk abból, ha túl nagy az f-nyílás a hangszer méretéhez képest?

-         Milyen következményei vannak a túl kicsi nyílásnak?

 

VIII.        A hegedűtest rezgése

-         Rajzolj le néhány fontos tető- és hátmódust.

-         Hogyan változnak ezek a módusok, ha összeragasztják a hangszert?

-         Hogyan lehet őket megmérni?

-         Mit nevezünk léghangnak?

-         Mit nevezünk fahangnak?

-         Mikor lesz egy intenzíven rezgő módus hangja is intenzív? (hangsugárzás jellemzői)

-         Hogyan  befolyásolja a hát a tető rezgését?

-         Melyek a hangsugárzás fő irányai a hegedűnél?

-         Jellemezd a hegedű hangját

 

IX.              Fakezelés és lakkozás

-         Miért lucfenyőből készül a tető?

-         Hogyan dolgozták fel régen a fát? (kitermelés, szállítás, tárolás)

-         Idős faanyag- új faanyag

-         Milyen fakezelési technikákat ismersz?

-         Milyen lakk alaptípusokat ismersz?

-         Hogyan hat a lakkozás a hangra?

-         Miért használnak a lakk alatt alapozó réteget?

-         Mi a kompozit lakk?

-         Különleges lakkozási eljárások

 

X.                 Régi itáliai hegedűk akusztikája

-         Hogyan jellemeznéd ezeknek a hangszereknek a hangját általánosan?

-         Milyen akusztikai méréseket végeztek?

-         Mi az a ráfelelési görbe?

-         Meyer eredményei

-         Dünnwald eredményei

-         Schleske mérései * (interneten)

XI.              A brácsa akusztikája

-         Miért hibás a mélyhegedűnek elnevezés?

-         Mikor lenne helyes?

-         Mi a brácsa  akusztikai „tragédiája”?

-         Hangszerkísérletek története

-         Mi lenne a megoldás?

-         Jellemezd a brácsa hangját

 

XII.           A cselló akusztikája

-         Jellemezd a cselló hangját

-         Mi léghangja és a fahangja?

-         A buller jelensége

-         Hogyan hatnak a bullerfogók?

-         Hogyan játszható át a buller?

-         Van-e akusztikai szerepe  dobogónak?

-         Hogyan lehetne a dobogót hangolni?

 

XIII.        A bőgő (és a gamba) jellemzői

-         Jellemezd a bőgő hangját

-         Mekkora lenne az ideális bőgőméret?

-         Bőgővonási technikák

-         Mi az octobass?

-         Miért gyorsabban berezgő  apizzicato hang, mint a megvont?

-         A gambacsalád főbb tulajdonságai

-         Hogyan hat a felépítésük a hangjukra?

 

XIV.        A vonósoktett

-         Kiknek köszönhető az új hangszerek megszületése?

-         Mi a hasonlósági törvény?

-         Miért fontos?

-         Jellemezd az oktett hangszereit

 

XV.           Játéktechnika és akusztika

-         Van-e arra lehetőség, hogy megmérjük játék közben a vonókezelési technikát?

-         Hogyan hat a hangra a nagyobb vonósebesség?

-         Hogyan hat a vonónyomás?

-         Miért nehéz a lábhoz közel játszani?

-         Miért lesz felhangdúsabb a hang a lábhoz közel játszva?

 

 

GITÁRAKUSZTIKA

 

TÉTELEK

I.                   A hangszer története

II.                A pengetett húr rezgése

III.             A hangszer felépítése és hangja közötti kapcsolat

IV.              A gitárláb

V.                 A testrezgés

VI.              A bordázás és gerendázás hatása

VII.           A hangnyílás hatása a hangra

VIII.        A bundozás gyakorlata

IX.              Kasha-gitár

X.                 A nyak rezgése

XI.              Mikrofon közeltérben – hangsugárzás

XII.           Pendítési technikák akusztikai vetületei

 

TÉTELEK,  KÉRDÉSEK RÉSZLETEZVE:

 

I.                   A hangszer története

-         A legelső gitárábrázolások

-         Lant és gitár

-         Torres-gitár

-         Tornavoz

 

II.                A pengetett húr rezgése

-         A húr rezgése

-         Hogyan függ a hangszín a megpendítés helyétől, szélességétől, a pendítő keménységétől?

-         A pendítéses megszólaltatás miatt milyen lábforma elfogadható?

 

III.             A hangszer felépítése és hangja közötti kapcsolat

-         Hogyan függ  hang a felépítéstől?

-         Hogyan növelhető a dinamika?

-         Hogyan mélyíthető  hangkarakter?

-         Mikor alkalmasabb a hangszer virtuózabb játékra?

-         A berezgési idő hogyan függ a hangszer felépítésétől?

-         Mikor hosszú a lecsengés?

 

IV.              A gitárláb

-         Milyen lábformákat ismersz?

-         Miért ilyenek a lábformák?

-         Kasha-láb

 

V.                 A testrezgés

-         Melyek a hangszertípus legfőbb rezgési módusai?

-         Megtervezhetők-e a magasabb rezgési módusok?

-         Van-e a csatolás a tető és a hát között?

-         A tető és a léghang között?

 

VI.              A bordázás és gerendázás hatása

-         Milyen bordatípusokat ismersz?

-         Hogyan függ össze a bordák formája, sűrűsége a hanggal?

-         És a gerendázaté?

-         Torrestornavoz készítési technikájának pozitív hatása a hangszer rezgésére

 

VII.           A hangnyílás hatása a hangra

-         Mi a hangnyílás szerepe?

-         Hogyan függ össze a hangnyílás mérete és helye a léghang magasságával?

-         Milyen lenne a gitár hangja, ha elhagynánk a hangnyílást?

 

VIII.        A bundozás gyakorlata

-         Miért fontos a pontos bundozás?

-         Milyen típusú zenékhez alkalmasabb a bund nélküli gitár?

-         A bundozás szabálya

-         Milyen következménye lesz a túl magas vagy túl alacsony bundnak?

 

IX.              Kasha-gitár

-         A Kasha – gitár története

-         Főbb jellemzői

-         A kísérletek valódi haszna

 

X.                 A nyak rezgése

-         Hogyan rezeg a gitárnyak?

-         Mikor lehet káros ez a rezgés?

-         Milyen fából kell készíteni a nyakat?

-         Kell-e hangolni?

 

XI.              Mikrofon közeltérben – hangsugárzás

-         Miért változhat meg a hang, ha túl  közel helyezzük el a mikrofont?

-         Jellemezd néhány rezgési módus hangsugárzását

-         Speciális elhelyezési módok

-         Ugyanazt hallja-e a hallgató kontaktmikrofonos felvételnél, mint a közönség?

-          

XII.           Pendítési technikák akusztikai vetületei

-         Hogyan függ a hang a megpendítés helyétől, szélességétől, irányától, a pendítő anyagi minőségétől?

-         Lehet-e a gond kamarajátéknál a hangszer túl gyors berezgése?

 

 

ÉNEKAKUSZTIKA

I.                   A hangképző szerv anatómiája

II.                A hangképző szerv működése

III.             A légzés szerepe a hangadásban

IV.              A hangadás módjai – regiszterek

V.                 Hangfajok

VI.              A beszéd formánsai

VII.           Éneklés idegen nyelven

VIII.        Az énekesformáns

IX.              Vibrato

X.                 Az énekhang irányítottsága

XI.              Éneklés szólóban, kórusban

XII.           A kórus felállításának módjai

XIII.        Az énekhang kutatása

 

TÉTELEK,  KÉRDÉSEK RÉSZLETEZVE:

I.                   A hangképző szerv anatómiája

-         A hangszalag

-         Porcok

-         Nyitó- és záróizmok

-         Direkt feszítők

-         Indirekt feszítők (gégefő emelők és süllyesztők)

-         A vokális traktus részei

 

II.                A hangképző szerv működése

-         Automatizmusok szerepe a hang létrejöttében

-         Az irányított hangadás

-         Husson tévedése

-         A beidegző mechanizmus szerepe

 

III.             A légzés szerepe a hangadásban

-         Az emberi légzés jellemzői

-         A légzőizmok

-         A vitálkapacitás fogalma, kiszámításának módja

-         A szubglottikus nyomás szabályozásának fontossága

-         A légáram mérése

 

IV.              A hangadás módjai – regiszterek

-         A regiszter fogalma

-         Ellentmondások a fogalom körül

-         Jellemezd a falzett regisztert – támogatott és összeomló falzett

-         Jellemezd a modál regisztert

-         Jellemezd a fütty regisztert

-         Jellemezd a laza hangszalagos hangadást

-         A fejhang és a mellhang új értelmezése

-         Hőmi éneklés

-         Kasztráltak énekhangja

V.                 Hangfajok

-         A hangfajba tartozást meghatározó tulajdonságok

-         A szoprán és változatai

-         A valódi alt

-         Tenor és változatai

-         Basszus és változatai

 

VI.              A beszéd formánsai

-         A formáns fogalma

-         A dinamikusan változó formáns

-         A beszélt magyar nyelv magánhangzóinak formánsai

-         A formáns megváltozása éneklésnél

-         Van-e különbség a nő, a férfi és a gyermek formánsai között? Miért?

-         A formáns és az érthetőség

 

VII.           Éneklés idegen nyelven

-         Anyanyelvi meghatározottság-anyanyelvi mágnes

-         Formánseltolódások a különböző nyelvekben

-         Fordítás és eredeti szöveg akusztikai megfeleltetése

 

VIII.        Az énekesformáns

-         Mi az énekesformáns?

-         Hogyan hozzuk létre?

-         Miért és mikor használjuk?

-         Mely hangfajokra és éneklési stílusokra jellemző?

-         Mikor zavaró a használata?

 

IX.              Vibrato

-         Mi a vibrato?

-         Melyek a jellemzői?

-         Hogyan hozza létre az énekes?

-         Szabályozható-e a vibrato?

-         Különböző korok, különböző stílusok és a vibratózás

-         Vibrato és életkor

 

X.                 Az énekhang irányítottsága

-         Hogyan sugároz ki hangot az ember orr- és szájnyílása?

-         Az iránykarakterisztikák frekvenciafüggése

-         Az irányítottság gyakorlati következményei

 

XI.              Éneklés szólóban, kórusban

-         Különböző éneklési stratégiákat kíván-e a szóló-, ill. kóruséneklés

-         Mérési eredmények

-         Karvezetői tapasztalatok

-         Vibratózás kórusban

 

XII.           A kórus felállításának módjai

-         Belső szólamarányok

-         Mérési tapasztalatok

-         A Self to Other –viszony fontossága

-         Az egyes szólamelrendezések előnyei, hátrányai

 

XIII.         Az énekhang kutatása  - Lehetséges kutatási témakörök

 

 

FÚVÓSAKUSZTIKA

 

FAFÚVÓS-AKUSZTIKA

 TÉTELEK

 

I.                   Hangszertörténet

II.                Állóhullámok csövekben

III.             A hangmagasság megváltoztatásának lehetőségei

IV.              A tölcsér hatása

V.                 A csőfal hatása

VI.              Ajaksípok akusztikája

VII.           Szimplanád rezgése

VIII.        A klarinét

IX.              A szaxofon

X.                 A reform tárogató

XI.              Duplanádas hangszerek akusztikája

XII.           Az oboa

XIII.        A fagott

XIV.        Rokon hangszerek (történeti tárogató, heckelphon, szarruszophon, duduk)

 

 

      TÉTELEK,  KÉRDÉSEK RÉSZLETEZVE:

 I.                   Fafúvós hangszertörténet

-         A szlovéniai, kínai, németországi, istállóskői leletek

-         Az ókori hangszerek

-         A reneszánsz hangszerei

-         A „disztingváló” barokk

 

II.                Állóhullámok csövekben

-         Mi következtethető ki az állóhullámok ismeretéből?

-         Azonos-e az állóhullámok szerkezete  a megszólaló hang szerkezetével?

-         Milyen mérési módszereket ismersz?

-         A mérések értelmezése (bemeneti impedancia, hangnyomás-mérés szondamikrofonnal, impulzusmérés)

-         Miért a hengeres és a kúpos csőforma a legelterjedtebb?

 

III.             A hangmagasság megváltoztatásának lehetőségei

-         Hogyan függ a hangmagasság a csőhosszúságtól?

-         Hová fúrnál hangnyílást, ha a hangmagasságot nagyszekunddal szeretnéd megváltoztatni?

-         Mit nevezünk akusztikus alapú hangnyílás-tervezésnek?

-         A furat helyi változásai és a hangmagasság

-         Hogyan függ a hangmagasság és a hangszín a csőátmérőtől?

-         Hogyan változik a hangmagasság, ha részlegesen lezárjuk a csőnyílást?

-         Melyek egy adott cső vagy tölcsér vágási frekvenciái?

-         Van-e különbség azonos hangmagasságok esetén egy kisméretű lyuksor és egy nagyméretű hangszíne között?

-         Mit jelentenek a f =  c/2L   és az f = c/4L   képletek?

-         Mi a szerepe a regiszterváltó nyílásnak?

 

IV.              A tölcsér hatása

-         Hogyan javítja a tölcsér  a hangsugárzást?

-         Van-e a tölcséreknek hangképző szerepe?

-         Mely hangokra hat a tölcsér?

-         Ha egy hengeres és egy a végén kifelé öblösödő tölcséres hangszercső egyforma hosszú, melyiknek lesz magasabb a hangja?

-         A nagyobb tölcsér mely hangok hangsugárzását javítja?

-         A visszahajló  tölcsér – a d’amore - karakter

 

V.                 A csőfal hatása

-         Hol jelentősebb a hangok instabilitása, a vékonyfalú vagy a vastagfalú csöveknél?

-         Mi a hangnyílások közötti kölcsönhatás?

-         Mely hangszereknél kifejezett a csőfal parazita rezgése?

-         Ha a tölcsérek szélét nem vastagítjuk meg, az milyen hatással lesz a hangszerre?

 

VI.              Ajaksípok akusztikája

-         Mi a fuvola és a pánsíp közötti leglényegesebb különbség?

-         Hogyan jön létre a peremhang? (örvényelmélet, légsugár-elmélet, Helmholtz elmélete)

-         Milyen szerepe van általában az örvényeknek?

-         A barokk furulyák, fuvolák geometriája

-         Böhm munkássága, akusztikai elvei

-         A modern fuvola miért fémből készül, és miért hengeres?

-         Mi a szerepe  a dugónak?

-         Miért lehet olyan kevés felhangot átfújni a fuvolán?

-         Miért volt sokáig hamis hangszer a fuvola?

-         Ha beszűkítik egy furulya végét, hogyan változik meg a felhangok száma (lásd erdélyi furulya)?

-         Miért különleges hangszer a tilinkó?

-         Miért sokoldalúbb hangszer a fuvola a furulyánál?

-         Mely furulyatípus közelíti meg legjobban a fuvolát?

-         A kontrabasszus fuvolának mi a titka?

-         Miért stabilabb hangú és könnyebben megszólaltatható a furulya a fuvolánál?

 

VII.           Szimplanád rezgése

-         Hogyan rezeg a szimplanád? (Benade modellje)

-         Miért felhangdús a rezgése?

-         Miért valószínűsíthető, hogy a szimplanádas hangszerek megelőzték időben a duplanádasokat?

-         Mit jelent az, hogy nyomáskormányozott rendszer?

 

VIII.        A klarinét

-         Az ősklarinétok

-         Miért duodecimaváltós a klarinét?

-         Miért lágy hangú a chalumeau regiszter?

-         Mi volt a klarinét őse?

-         Miért élesebb hangú a keményebb nádú hangszer?

-         Mi történik, ha a játszott hang frekvenciája megközelíti a nád sajátrezgéséét?

-         Mit nevezünk rácsapási  effektusnak?

-         Miért lehet a klarinéton olyan halkan játszani?

-         Jellemezd a klarinét hangját.

-         Mi a különbség a német és a francia klarinét között?

-         Ki alkotta meg a ma is használatos basszus változatot?

-         Mi népszerűségének az oka?

 

IX.              A szaxofon

-         Jellemezd a szaxofon hangját

-         Mely hangszer volt a szaxofon őse?

-         Mi volt a hangszerrel Sax célja?

-         Milyen fúvókát tervezett a hangszeréhez?

-         Miért lett a szaxofon a jazz egyik vezető hangszere?

-         Minek köszönhető hangjainak instabilitása?

-         Miért nehezebb rajta halkan játszani?

 

 

X.                 A reform tárogató

-         Kik alkották meg a hangszert és milyen indítékkal?

-         Minek köszönheti a hangszer a kiegyenlített hangszínét?

-         Milyen a fúvókája?

-         Milyen az applikatúrája?

-         Hogyan befolyásolja a hangszínét a fa test?

-         Mi a hangolónyílások szerepe?

-         Hogyan változna meg a hangszíne, ha szaxofonszerű billentyűzettel látnánk el?

-         Hasonlít-e a hangja a történeti tárogatóéra?

 

XI.              Duplanádas hangszerek akusztikája

-         A zurna típusú hangszerek és a zurna típusú nád

-         A történeti tárogató jellemzői

-         Miért dominánsan kúposak a  hangszercsalád hangszerei?

 

XII.           Az oboa

-         Fejlődése, felépítése

-         Triébert munkássága

-         A zurnanád és az oboanád közötti különbség

-         Hogyan befolyásolják  a nád  rezgési tulajdonságai és a geometriája a hangolást?

-         Jellemezd az oboa hangját

-         A bécsi vagy a francia oboa tekinthető a barokk oboa folytatásának?

-         Hogyan szelídítették meg az oboa hangját?

-         Minek köszönhető a hang átható jellege?

-         Miért jelent nehéz feladatot a játéka?

-         Az angolkürt

-         Hogyan befolyásolja a hangszínt a visszahajló tölcsér? (Az oboa d’amore)

 

XIII.        A fagott

-         A fagott elődei

-         Almenräder munkássága – GottfriedWeber hatása

-         Heckelék találmányai

-         Jellemezd a fagott hangját

-         Miért olyan fontos  az S-cső?

-         Van-e hatása a hangra  tölcsérrész vastagságának? (Groffy munkássága)

-         Miért nem lehet teljességében megreformálni a fagottot?

-         Miért bukott meg a Böhm-fagott?

-         Mi a különbség a francia és a német fagott között?

-         Miért kell segédbillentyűket használni a magas hangok játékakor?

 

XIV.        Rokon hangszerek (heckelphon, szarusszophon, duduk)

-         Milyen indítékkal született meg a heckelphon?

-         Jellemezd a hangszert

-         Miben speciális a szarruszophon?

-         Miért lágy hangú a duduk alsó regisztere?

 

 

REZESAKUSZTIKA

 TÉTELEK:

I.                   Hangszertörténet

II.                Állóhullámok csövekben

III.             A hangmagasság megváltoztatásának lehetőségei

IV.              A tölcsér hatása

V.                 A csőfal hatása

VI.              A tölcséres fúvóka

VII.           A szeleprendszer

VIII.        A trombita

IX.              A kürt

X.                 A harsona

XI.              A tuba

 

      TÉTELEK,  KÉRDÉSEK RÉSZLETEZVE:

 

I.                   Rézfúvós hangszertörténet

-         A csigakürt, a didzseridu, dung csen, fakürtök és  szarvkürtök

-         Az ókori hangszerek

-         A reneszánsz hangszerei

-         A „disztingváló” barokk

 

II.                Állóhullámok csövekben

-         Mi következtethető ki az állóhullámok ismeretéből?

-         Azonos-e az állóhullámok szerkezete  a megszólaló hang szerkezetével?

-         Milyen mérési módszereket ismersz?

-         A mérések értelmezése (bemeneti impedancia, hangnyomás-mérés szondamikrofonnal, impulzusmérés)

-         Miért a hengeres és a kúpos csőforma a legelterjedtebb?

 

 

III.             A hangmagasság megváltoztatásának lehetőségei

-         Hogyan függ a hangmagasság a csőhosszúságtól?

-         Hová fúrnál hangnyílást, ha a hangmagasságot nagyszekunddal szeretnéd megváltoztatni?

-         Mit nevezünk akusztikus alapú hangnyílás-tervezésnek?

-         Hogyan függ a hangmagasság és a hangszín a csőátmérőtől?

-         Hogyan változik a hangmagasság, ha részlegesen lezárjuk a csőnyílást?

-         Melyek egy adott cső vagy tölcsér vágási frekvenciái?

-         Van-e különbség azonos hangmagasságok esetén egy kisméretű lyuksor és egy nagyméretű hangszíne között?

-         Mit jelentenek a f =  c/2L   és az f = c/4L   képletek?

-         Mi a szerepe a regiszterváltó nyílásnak?

 

IV.              A tölcsér hatása

-         Hogyan javítja a tölcsér  a hangsugárzást?

-         Van-e a tölcséreknek hangképző szerepe?

-         Mely hangokra hat a tölcsér?

-         Ha egy hengeres és egy a végén kifelé öblösödő tölcsére hangszercső egyforma hosszú, melyiknek lesz magasabb a hangja?

-         A nagyobb tölcsér mely hangok hangsugárzását javítja?

-         Hogyan módosítja a tölcsér az ajakrezgéssel megszólaltatott cső felhangrendszerét?

-         A visszahajló tölcsér –a d’amore-karakter

 

V.                 A csőfal hatása

-         Hol jelentősebb a hangok instabilitása, a vékonyfalú vagy a vastagfalú csöveknél?

-         Mi a hangnyílások közötti kölcsönhatás?

-         Mely hangszereknél kifejezett a csőfal parazita rezgése?

-         Ha a tölcsérek szélét nem vastagítjuk meg, az milyen hatással lesz a hangszerre?

 

VI.              A tölcséres fúvóka

-         A fúvóka szerkezete

-         Működése

-         Miért nehéz halkan megszólaltatni?

-         Hogyan függ a fúvóka alakjától a hang?

-         A „tyupp” frekvencia

-         Benade kísérlete

-         Hogyan módosítja a fúvóka az ajakrezgéssel megszólaltatott cső felhangrendszerét?

 

VII.           A szeleprendszer

-         A natúrhangszerek általános tulajdonságai

-         A pedálhang problémája

-         A ventilfajták

-         Előnyeik, hátrányaik

-         Miért nem lehet tiszta hangolású egy ventiles hangszer teljes hangterjedelmében?

 

VIII.        A trombita

-         A barokk trombita (natúrtrombita)

-         A trombita felépítése

-         A trombita hangja

-         Barokk trombita vagy piccolo trombita játssza inkább a clarino szólamot?

-         A hangszer parazita rezgései

-         A hangnyílások hatása

-         A sordinók hatása

 

IX.              A kürt

-         A kürt ősei

-         A vadászkürt

-         A natúrkürt

-         Inventionshorn

-         Bécsi kürt vagy duplakürt? Jellemezd őket

-         Kéz a tölcsérben – akusztikai hatásmagyarázat

-         A kürt iránykarakterisztikái

-         A Wagner-tuba

 

X.                 A harsona

-         A reneszánsz harsona

-         Jellemezd a harsona hangját

-         A tökéletes intonációjú rézfúvós

-         Mikor szólaltatható meg a pedálhang?

-         Hogyan függ a hangerő a tölcsér méretétől?

 

XI.              A tuba

-         A tuba ősei

-         Miért a kúpos testű hangszerek a játsszák a mély hangokat?

-         Fontos-e a tubán a tölcsér kiöblösödése?

-         Miért öblös a tuba fúvókája?

-         Jellemezd  tuba hangját

-         A helikon

-         A sousaphon

-    Hogyan függ a tuba hangszíne a  menzúrától?

  

 

ÜTŐAKUSZTIKA

     TÉTELEK:

 

I.                   A  feszített membránok rezgése

II.                Egymembrános dobok

III.             Kétmembrános dobok

IV.              A tabla

V.                 Az üstdob

VI.              Idiofon hangszerek akusztikai jellemzői

VII.           Rudak rezgése

VIII.        Hasábok, lapok rezgése

IX.              Rezonátoros erősítés

X.                 Rezgő lemezek általános akusztikai jellemzői

XI.              A gongok

XII.           A cintányér

XIII.        A harang

XIV.        A steel drum

 

      TÉTELEK,  KÉRDÉSEK RÉSZLETEZVE:

 

I.                   A  feszített membránok rezgése

-         Miért a dob az ütemadó?

-         Miért kell a membránt megfeszíteni?

-         Az ideális membrán rezgése

-         Az állatbőrök szerkezete

-         A valódi membrán rezgése

-         Impregnálás, helyettesítő műanyagok

 

II.                Egymembrános dobok

-         Miért előnyösek akusztikailag az egymembrános dobok?

-         A rezonáló test viselkedése

 

III.             Kétmembrános dobok

-         A két membrán hangolása

-         A davul – nagydob, kisdob

-         A mridanga

 

IV.              A tabla

-         A hangolás lehetséges módszerei

-         A tabla jellemzői

-         Raman kutatása

-         Ütésmódok

 

V.                 Az üstdob

-         Miért rossz rezonátor az üst?

-         Az üstdob mely módusai tekinthetők közel harmonikusnak? És miért válnak azzá?

-         Ütés a dob közepébe, ötödébe

 

 

VI.              A dobverő

-         Hogyan függ a hang a verők anyagától, formájától?

-         Miért kedvelik az ütősök a hajlékonyabb verőket?

 

VII.           Az idiofon hangszerek akusztikai jellemzői

-         Miért nehéz ezeket a hangszereket behangolni?

-         Mi segíti a hangolást?

-         Mi a virtuális alaphang?

-         Miért fontos fogalom az ütőakusztikában?

 

VIII.        Rudak rezgése

-         A rúd rezgésimódusai

-         Van-e szerepe a diszperziónak?

-         A triangulum

-         A watherphon

 

IX.              Hasábok, lapok rezgése

-         A xilofon és a marimba rezgése

-         A rezonátorcsövek

-         A vibrafon

-         Hogyan hangolhatók ezek a hangszerek?

-         A daxofon

 

X.                 Rezgő lemezek általános akusztikai jellemzői

-         Hogyan függ a lemezek hangja a vastagságtól, a mérettől és az anyagtól?

-         Milyen hangszereket ismersz?

-         Lehet-e őket hangolni?

 

XI.              A gongok

-         A tam-tam különlegessége

-         A kínai hangmagasság-változtató lapos gong

-         A jávai kúpos gong

 

XII.           A cintányér

-         A Zildjian-család  története

-         Ütésmódok

-         Nemlinearitás és kaotikus viselkedés

 

XIII.        A harang

-         A kínai kéthangú harang akusztikai jellemzői

-         Az európai harang

-         A harang szerkezete, anyaga, geometriája

-         A haranghang szerkezete

-         Hangolásának módja

-         A csőharang

 

XIV.        A steel drum

-         A steeldrum története

-         Készítésének, hangolásának módja

-         A rezgések csatolódása és a hang

 

 

ORGONA-AKUSZTIKA

TÉTELEK

 

I.                   A hangszer története

II.                A mechanikus traktúrás barokk orgona

III.             A Silbermann-család szerepe

IV.              A regiszterrekeszes pneutmatikus orgona

V.                 Cavaillé-Coll és az akusztika

VI.              Az ajaksíp rezgése

VII.           Ajaksíp regiszterek

VIII.        Az ajaksípok intonálása

IX.              Az ajakrés fogazásának hatása a hangra (Angster-Paál –kutatás)

X.                 Ajaksíp menzúrák

XI.              A nyelvsíp felépítése, működése

XII.           Nyelvsíp regiszterek

XIII.        A síp anyaga és hangja

XIV.        Az orgona és a tér

 

      TÉTELEK,  KÉRDÉSEK RÉSZLETEZVE:

I.                   A hangszer története

-         Víziorgona működési elve

-         Az aquincumi-orgona

-         A portatív

 

II.                A mechanikus traktúrás barokk orgona

-         A szélládák típusai

-         A regiszter fogalma

-         A mechanikus traktúra

-         Miért tekinthető (bizonyos szempontból) ideálisnak?

 

III.             A Silbermann-család szerepe

-         Hangolási elveik

-         Miért érdemes visszatérni a hangszereikhez a barokk zene kapcsán?

 

IV.              A regiszterrekeszes pneumatikus orgona

-         A 19.század és a pneumatika

-         A regiszterrekesz

-         Előnyei és hibái

 

V.                 Cavaillé-Coll és az akusztika

-         Cavaillé-Coll munkássága

-         Kísérletei (átfújó síp)

 

VI.              Az ajaksíp rezgése

-     Az ajaksíp szerkezete

-         A hangkeltés mechanizmusa

-         Az elölfutó hang

-         Légsugár-elmélet

-         Örvények a sípban

-         A felvágás magassága és a hang

 

VII.           Ajaksíp regiszterek

-         Regisztertípusok

-         A bő és a szűk síp

-         A keresztmetszet helyi változásai és a hang szerkezete

 

VIII.        Az ajaksípok intonálása

-         Intonálási eljárások

-         Az intonáció korlátai

-         Hangmagasság és hőmérséklet

-         Sípvégi hangolás

 

IX.              Az ajakrés fogazásának hatása a hangra (Angster-Paál –kutatás)

(Interneten elérhető anyag*)

 

X.                 Ajaksíp menzúrák

-         Progresszív menzúra

-         Konstans menzúra

-         Töpfer-féle menzúrálási szabály

-         Variábilis menzúra

-         Maphys-menzúra

-         Ajakmenzúrák

 

XI.              A nyelvsíp felépítése, működése

-         A nyelvsíp-láb szerkezete

-         A nyelv rezgése (anyaga, formája)

-         Mi határozza meg a síphangot?

-         Az alaptípusok

 

XII.           Nyelvsíp regiszterek

-         Nyelvsíp fajták

-         A regálok akusztikai elvei

-         Menzúrálási szabályok

 

XIII.        A síp anyaga és hangja

-         A sípok anyaga

-         A lat fogalma

-         A körszimmetrikus vagy a négyszögletes sípoknál erőteljesebb-e a falrezgés?

-         A cinktartalom és a zajosság

-         Függ-e a hang a falvastagságtól?

-         A hangzás folyamatában hol befolyásolja hangot az anyag legintenzívebben?

 

XIV.        Az orgona és a tér

-         Hogyan befolyásolja a tér mérete az orgona méretét?

-         Milyen formájú  plafon előnyös az orgonaház felett?

-         Milyen távol lehet maximálisan a játszóasztal a hátsó faltól?

-         Hogyan befolyásolja az utánzengési idő az orgona méretét?